Mindenki képzeletében megfordult már, hogy miként juthatott el odáig a kis Jim, hogy megölje Carl Powerst… Az én fejemben így játszódott le és ez papírra illetve a blogra került. Remélem mindenki olyan örömét leli az olvasásában, mint én az írása közben.
- Moriarty, a helyemen ülsz! – egy csapat felsős, nagy, sokkal nagyobb, mint a kis bogárszemű fiú.
- De ez… ez, én mindig itt ülök – ellenkezett, mindig ellenkezik. Csendes, visszahúzódó, de minidig ellenkezik.
- Nem emlékszem, hogy kérdeztem volna. Most tünés, mielőtt a másik szemed alá is kapsz egy lila foltot! – a fiú nem mozdult, ezért sem volt meglepő, hogy a magas szőkének lendült a keze és a kis bogár a földön találta magát, az ebédje beborította és az eddig csendes szemlélők némelyike ujjongott, a többi nevetett.
A fiú felugrott és kitörni készült, de csak fogta a cuccát és elviharzott. Mögötte még jobban nevettek.
Jim Moriarty az örök új fiú, a különc gyerek, akivel senki nem barátkozik, nem mintha szüksége lenne bárkire… De ott van Carl Powers, aki soha nem hagyja békén, aki mindig beleköt, és nevetség tárgyává teszi.
Mit tehet egy apró fiú egy olyannal szemben, aki mögött ott az egész iskola?
Tervez… Megtervezi Carl Powers eltűnését. Igen, ezután nem fogja őt piszkálni. A sarkára áll és megmutatja, hogy James Andrew Moriartyval senki nem szórakozhat.
***
Otthon egyedül, mindig egyedül, az egész ház az övé volt. Gazdag család sarja, a szülei el vannak foglalva a saját dolgaival és a 9 éves Jim minden nevelőt elüldözött.
Kiborították az egyszerű emberek, és mint itthon, az iskolában is megmutatja…
A cél megvan, Powersnek vesznie kell, már csak az eszköz és az idő hiányzik…apróság.
Jim különcsége az intelligenciájában is rejlik… rendkívül magas volt az IQ-ja.
Senki nem szereti, ha kioktatják, Jim örömét lelte azoknak az eltorzult arcában, akivel ezt megtette. A kis vér, ami a szájából, szemöldökéből folyt vagy monoklik apró árak voltak a látványért.
***
Nem sokáig tartott betörni az igazgatóiba és rátalálni a diákok aktáira.
Nagy, fekete, nyomtatott betűkkel CARL POWERS és az adatok, amelyekre Jimnek szüksége volt.
- Hmm… szóval ekcémás, ez még jól jöhet… - megjegyezte az információkat, majd ahogy jött, úgy tűnt el és senki soha nem jött rá, hogy bárki ott járt volna.
Otthon tovább tervezett és pár nap múlva újabb sérülésekkel, betört a Powers család házába.
Senki nem tartózkodott otthon, a szülők dolgoztak, Carl úszó edzésen volt… Szabadon bejárhatta az épületet.
Megtalálta a fiú gyógyszerét, forgatta a kezébe, majd visszatette és lelépett.
A terv kezdett egész alakot ölteni a fejében, de a neheze még csak most jött… a gyilkos eszköz, ami Carl hanyatlását okozza…
Ezután minden délután és hétvégén tervezett, látta maga előtt és kutatta a megfelelő eszközt.
Elégedetten dőlt hátra, amikor rátalált… igen, ez lesz az.
Eljött a megfelelő idő, Jim szülei, annyira nem foglalkoztak vele, hogy észre sem vették, hogy az úszó csapat után ment.
Már előző nap kicserélte Powers kenőcsét és látni akarta a művét.
A háttérben, a tömegben egy alacsony bogárszemű fiú ördögi vigyorral figyelte, ahogy a hullazsák örökre eltakarja a világ elől Carl Powerst.
***
Egy emlék… senki nem tulajdonított nagy ügyet egy pár cipő hiányának… ennyi maradt belőle. Jim eltette és ugyanolyan állapotban megőrizte.
Egy emlék, egy eszköz, amit még a jövőben talán felhasznál.
Haza ment, mint aki jól végezte dolgát… mert jól is végezte. A vigyor még mindig ott ült az arcán.
A gyilkosság mámorító érzése, a tudat, hogy soha senki nem jön rá, kivéve, ha ő akarja. Talán egyszer, ha érdemes lesz rá valaki…
A kis Moriarty most lett igazán elemében, többé senki nem piszkálja, nem megy haza sebekkel. Elintézte, hogy rá se merjenek nézni, ha valaki megemlítette, hogy csak Powers hiánya miatt lett ilyen bátor… nos, az többé nem mondta…
James Andrew Moriartyban feléledt a szunnyadó sötétség és elkezdte a birodalma kiépítését.
Szükségük lett rá és a magányos fiú egy bűnöző birodalom feje lett!
Nesze neked Carl Powers…
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
